A k�l�nb�z� fajt�k jellemz�i:

Az angol cocker sp�niel a mai form�j�ban k�zvetlen�l Angli�b�l �rkezett a kontinens�nkre. Angli�ban a szalonka vad�szatok sor�n bizony�totta, hogy hasznos, igen j� seg�t�t�rs. Fel�p�t�s�nek �s kin�zet�nek k�sz�nhet�en kit�n� vad�szkutya. Mindenhol �t tud hatolni, olyan helyeken is, ahol a vizsla nem, mindenekel�tt a s�r�n n�tt, t�sk�s boz�ton is. A vad�szat sor�n igen nagy seg�ts�get ny�jt neki kifinomult szagl�sa �s nyomkeres� szenved�lye.

Villard, a kynol�gusok egyike r�vidre �s l�nyegre t�r�en a k�vetkez�k�pp jellemzi a cockert: „Nincs kellemesebb, szel�debb, ragaszkod�bb �s �letvid�mabb kutya a cockern�l, igen finom term�szete egyediv� teszi. Ide�lis ar�nyban jelenik meg benne az intelligencia, a j�s�g �s a rafin�ci�. Nem szolg�latk�zs�gb�l fogad sz�t, hanem a gazdihoz f�z�d� igen m�ly kapcsolata alapj�n kital�lja a gazdi k�v�ns�gait, �s igen h� t�rs.” Val�sz�n�, hogy a tulajdons�gok e kevered�se okozza, hogy a cocker sp�niel ilyen n�pszer� lett. Ehhez t�rsul a cocker tetszet�s k�lseje, mely a Kennel Klub standardj�ban r�szletesen le van �rva. Ennek alapj�n a cocker igen igyekv�, er�s vad�szkutya. Igen kiegyens�lyozott, kin�zete kompakt, a t�vols�g a mar �s a f�ld k�z�tt meg kell egyeznie a mar �s a farokt�z�s k�z�tti t�vols�ggal.

Ez biztos�tja a k�v�natos, kockaszer� megjelen�st a cockern�l. A marmagass�g kanokn�l 40-41, szuk�kn�l 38-39 cm. Finom szab�s� fej, hangs�lyozott stop, er�s, kockaszer� fang �s sz�les orr jellemzi a cockert. A szemek nagyok �s csillog�ak, sz�n�k barna vagy s�t�tbarna, sohasem vil�gos. A szemek j�l z�r�dnak, nehogy ennek hi�ny�ban a kutya munka k�zben megs�r�lj�n t�sk�s, bokros helyeken. A f�lek igen hossz�ak, lebernyegszer�ek, a szemek magass�g�ba van t�zve, b�r�k igen finom. A t�lzott hossz�s�g� f�lek hib�nak sz�m�tnak, az orr hegy�n�l tov�bb nem �rhetnek. A f�leket hossz�, selymes sz�r takarja. A cocker sp�niel nyaka er�s, izmos �s m�rs�kelt hossz�s�g�, a l�g� nyak k�r�li b�r nem k�v�natos. A nyak kiss� elkeskenyed� �vet alkotva k�ti �ssze a v�llakat a fejjel. A kompakt, er�s megjelen�s mindenekel�tt az er�s mellkasnak is k�sz�nhet�. M�ly mellkasa, az igen j�l fejlett el�ls� mellr�sz lehet�v� teszi a cocker sz�m�ra a kitart�, kem�ny munk�t. Az er�s, egyenes j�r�s j� izomzattal p�rosulva igen nagy er�kifejt�st tesz lehet�v�. A testnek er�snek, izmosnak �s kompaktnak kell lennie. R�vid, de er�s �gy�k, egyenes, nem lefel� �vel�, mint ahogy az kor�bban k�v�natos volt, �s ez a testvonalvezet�s teljess� teszi a kutya k�v�natos k�ls� k�p�t, amely nagy er�kifejt�sre k�pes �s hajland� is. A sz�les, izmos, j�l sz�gelt h�ts� l�bak jellemzik a kis cockert, a kutya j�r�sa, mozg�sa jelzi, hogy egy akt�v, eg�szs�ges �s j�l fejlett cockerrel van-e dolgunk. Sz�lnunk kell m�g a cocker kicsi, er�s, j�l p�rn�zott mancsir�l �s a h�tvonal alatt t�z�tt farokr�l, mely – szinte �lland� mozg�sban – a kutya vid�m �s bar�ts�gos temperamentum�r�l �rulkodik. Fontos, hogy a standard szerint a farok soha nem lehet h�tvonal f�l�tt hordott!

A cocker bund�ja m�r �nmag�ban is t�ma�rt�k�. A standard szerint testhez simul�nak �s selymesnek kell lennie, soha ne legyen dr�tszer�, hull�mos vagy g�nd�r. Sajnos nem mindegyik �k felel meg ennek a k�vetelm�nynek, de amelyik m�gis: annak az itt le�rt sz�rzet a legszebb d�sze. A cocker sz�re n�gyf�le lehet: fekete, v�r�s, black and tan (fekete-cser) vagy t�bbsz�n�. A t�bbsz�n�ekn�l megk�l�nb�ztet�nk fekete-feh�r, narancs-feh�r, fekete-feh�r cser jegyekkel, Blauschimmel (egy fajt�ja a fekete-feh�rnek, ahol a k�t sz�n ez�st�s �rnyalat� helyeket is l�trehoz), narancs-Blauschimmel v�ltozat cser jegyekkel, barna-feh�r �s barna v�ltozatokat. �jabban megjelentek a cobolysz�n� sp�nielek is, melyeket az egysz�n�ekhez sorolunk.

Az amerikai cocker sp�niel, ha a sp�nielfajt�k fejl�d�si t�rt�net�t n�zz�k, a cocker sp�niel „�ccse”. Az amerikai cocker sz�m�ra is Ted Obo az �s. Egy Obo II nev� kutya azonban m�r a sz�zad elej�n jelent�s ki�ll�t�si karriert futott be az Egyes�lt �llamokban. A h�szas-harmincas �vekben az USA-ban a cocker sp�nieleknek k�t t�pusa alakult ki. A purit�n angolok meg akart�k �rizni az anyaorsz�gb�l sz�rmaz� �si t�pust, �s voltak olyanok, akik �j t�pus� cocker l�trehoz�s�t t�zt�k ki c�lul, ezeket az elveket konzekvensen k�vett�k. A k�l�nbs�gek a k�t t�pus k�z�tt legink�bb a fejre koncentr�l�dtak. Ha a k�t k�l�nb�z� sp�nielfajt�t – az angol cockert �s az amerikai cockert – �sszehasonl�tjuk, akkor �szrevehetj�k, milyen r�vid id� alatt siker�lt azonos teny�szt�si alapb�l k�t ilyen k�l�nb�z� sp�nielt kialak�tani.

Az amerikai teny�szt�k arra t�rekedtek, hogy a sp�niel h�ta m�g r�videbb legyen, a fej ar�nyai megv�ltozzanak, �s a sz�rzetben is v�ltoztat�sokat eszk�z�ltek. A f�radoz�sok eredm�nye 1946-ban az lett, hogy az Amerikai Kennel Klub az amerikai cocker sp�nielt �n�ll� fajtak�nt ismerte el, megalkotta �rv�nyes standardj�t, �s a fajt�t k�s�bb nemzetk�zileg is elismert�k. Az�ta k�t cocker sp�niel-fajta van, a tradicion�lis angol �s az amerikai, amely, mint ahogy m�r eml�tett�k, ugyanazokra az �s�kre vezethet� vissza, mint angol t�rsa, m�gis teljesen k�l�nb�zik fenot�pus�ban az angol rokont�l.

A standardban az amerikai cocker a vad�szkuty�k csoportj�nak legkisebb tagjak�nt szerepel. Ez a le�r�s egy�rtelm�en utal a cocker sp�niel t�rt�net�re �s eredet�re. A gyakorlatban, legal�bbis Eur�p�ban, azonban m�s a helyzet. Az amerikai cocker gyakorlatilag kivonult a vad�szkuty�k csal�dj�b�l. Ezt igazolja az is, hogy az amerikai cocker az egyetlen a sp�nielfajt�k k�z�tt, amelynek nem kell munkavizsg�t tennie ahhoz, hogy indulhasson a CACIB c�m�rt. Az amerikai cocker attrakt�v kin�zet�vel h�d�tja meg a b�r�k sz�v�t, mozg�sa, anat�miai saj�ts�gai mind hozz�j�rulnak ahhoz, hogy igen er�s konkurencia legyen a Best in Show c�m v�rom�nyosai sz�m�ra. Az amerikai cocker 35 (szuk�k) �s 38 (kanok) cm marmagass�g�, ett�l az �rt�kt�l val� jelent�s elt�r�s kiz�r� t�nyez�. Az amerikai cocker fejform�ja a legk�l�nlegesebb, ha �sszehasonl�tjuk angol t�rs�val, igen nagy k�l�nbs�get tapasztalunk: az angol cockern�l a stop �s az orr k�z�tti t�vols�g megegyezik a stop �s a fejtet� k�z�tti t�vols�ggal, teh�t a hosszar�ny 1:1. Az amerikai eset�ben megfelez�dik az orr �s a stop k�z�tti k�v�natos t�vols�g, teh�t n�la a hosszar�ny 0,5:1. A cockerrel ellent�tben az amerikai rokonn�l r�vid, lefel� �vel� h�tvonal a k�v�natos. A k�vetkez� sz�nekben jelenhet meg: fekete, fekete barn�s jegyekkel, m�s egysz�n�ek (ezekhez tartoznak azok, ahol a rajzolat sz�ne a legvil�gosabb kr�msz�nt�l eg�szen a s�t�t v�r�sig mehet, bele�rtve a barna �s a barna-cser v�ltozatot (tov�bb� vannak t�bbsz�n�ek, melyeknek sz�nei a cocker sp�nieln�l le�rtak szerint alakulnak). Az amerikai cocker Amerik�ban a legkedveltebb kutyafajok k�z� tartozik, egyike azoknak a fajt�knak, amelyeket a legnagyobb sz�mban regisztr�ltak a t�rzsk�nyvbe. Eur�p�ban is egyre n�pszer�bb, �s egyre t�bb rajong�t tudhat maga m�g�tt.