A sp�niel a ma legelterjedtebb kutyafajta.Ahogy a parkokban k�r�ln�z�nk sok ember tart  cockert.De kevesek sz�m�ra ismert , hogy asp�niel vad�sz �s nem ki�r�kutya.T�ny hogy a sp�nielek eredete Krisztus sz�lret�se el�tti id�kbe ny�lik vissza.Ha nem iis tudjuk teljes bisztoss�ggal bizony�tani , hogy mr l�tezett ez a fajta. A mai sp�niel �se lehetett nagy S�ndor apj�nak uralkod�sa idej�n egy sp�nielhez hasonl� k�pet l�thatunk. Tov�bba Germ�n t�rv�nyek sz�vege eml�t egy kuty�t, amellyel madarakra vd�sztak, �s minden bizonnyal a sp�nielhez hasonlatos kutya lehetett. Ezen k�v�l XV. sz�zadbeli k�peken sp�nielszer�, hossz�f�l� vad�szkuty�t  l�tunk amelyek a mai sp�niel �sei lehettek. Ma angli�t  A sp�niel �shaz�j�nak, m�gi- a  fajta erete�re vonatkoz�an- m�s elk�pzel�sek is sz�lettek. egyes elk�pzel�sek szerint a sp�niel vad�szatra tan�tott madarakkal egy�tt   -   keletr�l �rkezett eur�p�ba.Vitathatatlan, hogy "J� howel" D�l Wales kir�lynak t�rv�nyeiben a sp�niel  m�r 948-ban megjelenik. Tovv�bi utal�sokat tal�ltunk a sp�nielekre Az XIV. �s a XVI. sz�zadi irodalomban. Shakespeare  "Szentiv�n�lji �lom" C�m� m�v�ben '594-ben eml�t sp�nielt, m�g sz�mos helyen utalnak irodalomban, k�pz�m�v�szetben, a mai sp�niel �s�re.�ppen annyira bizonytalan a sp�niel sz� eredete mint a kutya sz�rmaz�sa.Elm�letek sora l�tott napvil�got, mindegyikben van valami, sde m�gsem bizony�tanak biztosra semmit.Egyik verzi� szerinta sp�niel n�v  Spanolorsz�g nev�re vezethet� viszza, m�sok szerint a francia Span z�b�l ered jelent�se :ny�l. Kev�sb� vitatott a cocker sz� jlent�se.abban a kutat�k messzemen�kig egyet�rtenek , hogy a sz� a "woodcock" az eredeti szalonka nev�b�l ered.Ebb�l is l�that� , hogy a sp�nielek r�ggebben is  madarakra vad�sztak. A mai form�j�ban a cocker sp�niel 1892 �ta ismert. Ett�l az �vt�l kezdve a Kennel Club �nn�l� kutyafajtak�nt jegyzi , k�l�n standarddal, mely a fajtajegyzeteket pontosan jegyete. El�z�leg Angli�ban Megk�l�mb�ztettek Spingerer sp�nielt �s cocking sp�nielt, amelyek k�z�ttt alapvet� s�ly �s m�ret volt. A Cocker teny�szt�sz napjainkig nagyon hoszz� utat tett meg. N�zz�k meg az egykori gy�ztes, TED OBO k�p�t

Aki minden k�s�bbi cocker �se. �s aki abban az id�ben  8 �ves karrierje alatt mindig gy�zni tudott, �s magunk is r�j�het�nk, hogy milyen sok teny�szt�i munka  fekszik abban, hogy l�trej�tt a cocker sp�niel st�lus, amelyet ma ismer�nk.Ted Obo  a mai sussex sp�niel kan lesz�rmazottja.Angli�ban '902-ben  alap�tott�k meg a cocker sp�niel klubbot. Ett�l kezdev az andol teny�szt�k Tervszer�en, szigor�an, nem kiv�natos tulajdons�gokat kiszellekt�lva teny�sztett�k a cockert.K�l�n�sen angy szolg�latott tett a teny�szt�s ter�n Mr. H. S. Lloyd of Ware kennelje, mely nem csak szigetorsz�gban, hanem  a vil�g t�bb t�j�n is hozz�j�rult a cocker  teny�szt�s�hez. Egy Of Ware  kennelb�l cocker  1950-ben , a legend�s h�r� Cruft's ki�ll�t�son a Best in Show C�met nyetre el. Tov�bbi kennelek , melyek igen sokat tettek sp�nielteny�szt�s �rdek�ben az anyaorsz�gabn �s a kontinensen egyar�nt: Flaconers, Colinwood, Bitcon,Bournehouse,Craighleith,Matterhorn, Scolys, Weierdene, ClassicWay , NormanWiew, Bromleaf, Lochranza, Sixshot, Misbourne �s m�g tov�bbi kennelek. Valamennyien hozz�j�rultak ahhoz, hogy a cocker sp�niel �vtizedes fejl�d�se sor�n kiegyens�lyozott, kompakt  �s igen attrakt�v kuty�v� v�llhatott. A Sp�nielek legismertebb k�pvisel�j�n, a cocker sp�nielen k�v�l m�g nyolc sp�nielt ismerhet�nk, melyekkel ritk�bban, de az�rt tal�lkozunk a fajta teny�szetein.Ezek az amerikai cocker sp�niel, Angol springerer sp�niel, welsh springerer sp�niel, a colomber sp�niel, a sussex sp�niel, az �r vizisp�niel, a field sp�niel. �s az amerikai v�zisp�niel.